2011. november 25., péntek

Ha boldogtalannak érzed magad, tedd a kezed a szívedre.

 Valamiért mi magyarok szeretünk panaszkodni és ez az utóbbi időkben csak hatványozódott. A rendszerváltás után elmúlt sok év nem azt hozta amit vártunk. De azt hisszük csak velünk van ez így? Az emberiség történetében egyedülálló dologról van szó? Ugyan már.

Az élet sohasem volt egy "habos torta" és nem is lesz soha. SENKINEK. Ideig - óráig lehet valaki akár érdemtelenül is sikeres, de az évek valahogy kiegyenlítik a dolgokat. Sokaknak van pénzük, de mégis boldogtalanok és sok olyan ember is él ezen a szép bolygón, akinek ugyan alig van valamije, de mégis boldog. 

Mi meg állandóan panaszkodunk, másokat hibáztatunk, ahelyett, hogy a magunk dolgait tennénk rendbe és szűk környezetünkben vállalnák többet a közösségért. 

A videóban szereplő fiatalokról nem tudok semmit, csak azt, hogy autóbalesetben sérültek meg. A lány 19 évesen veszítette el a karját, a fiú 4 évesen a lábát, de az biztos, hogy kéz és láb nélkül is mertek nagyot álmodni és azt meg is valósítják. Nem sebeiket nyalogatva visszahúzódtak kis csigaházukba, hanem erős hittel önmagukban csodákra képesek így együtt.

Nekünk is meg kell tanulnunk támaszkodni egymásra és sok kitartó munkával magasabb dimenziókba kell emelkednünk, mint a mindennapi rinyálás.Jó lenne már végre felébredni!

Ma Li  és Zhai Xiaowei