2011. december 25., vasárnap

Olvasni jó!

Nincs is annál jobb, mint szenteste másnapján arra kelni, hogy szikrázóan süt a nap és ott a tudat, hogy máris elővehetem az este kapott új könyvet. Végre vége a sütés-főzésnek, a nagy előkészületeknek, végre élvezhetjük a karácsony igazi hangulatát. Bevackolódni egy sarokba illatozó teás bögrék mellé, oda húzni a friss beigliket és fellapozni az új könyvet, amelyet kedves szerzőnk jegyez.
Egy pillanat műve és máris egy másik helyen és időben vagyok, új  emberekkel és helyszínekkel ismerkedem és várom a folytatást. Már azon a pár oldalon is -amit sikerül gyorsan elolvasni - annyi minden történik, hogy történészek tömege egész jól megélne belőlük. A XX. század elején járunk egy eldugott kis településen, aminek gyönyörű neve van. A falu ura egy báró, akinek őse Olaszországból származik. Hőse - eddig- egy egyszerű parasztember és családja. Na, ki találja ki mit olvasok?

De sajnos nem lehet ott ülni egész nap, hiszen vár a nagy családi ünnepség, de majd este megint "magaméváteszem" ezt a piros fedeles csodát, amelyet óriás plakátokról már megszemléltem, de nem tudtam, hogy ily hamar kezembe foghatom. Szóval este folytatás következik, addig is hajrá magyar anyák!