2012. augusztus 31., péntek

Egyre jobban szeretem a nyarat!

Régen nagyon utáltam a nyarat és főleg az őszt és a tavaszt kedveltem.  De mostanában, hogy így "fiatalodom" egyre jobban megkedvelem ezt az évszakot. Ráadásul az idő múlásával igencsak fázós lettem, ezért a kánikula nekem elég jó barátom lett. (Lám, még a rossznak is van jó oldala.)



Ezért nézem szomorú szemmel a kertet, amely visszavonhatatlan jeleit mutatja a közelgő ősznek és elmúlásnak. Kedves növényeim visszahúzódnak majd magányukba, elzártságukba és én már most várom a következő tavaszt, mikor újra reménykedni lehet.

Jó volt tapasztalni, ahogy kizöldült minden és harsogó színeivel kibontakozott a kert minden növénye. Szép sorjában beértek a gyümölcsök, én pedig igyekeztem minél többet megmenteni a téli fagyos időkre is. A befőttek szépen szaporodnak már a kamrában. S szerencsére még nincs vége a sornak. Még hátra van szilva és körte, őszibarack és a zöldségek. Újra csinálok házi ételízesítőt, sőt idén már padlizsánt is fogok eltenni, jó sokat, mert nagyon szeretjük.

Bár a reggelek már hűvösek, de még van néhány szép nap, aminek örülök és próbálom mélyen átélni minden percét. Hátha kitart tavaszig!

Kovács Kati - Indián nyár 

Ruttkai Éva & Latinovits Zoltán - Hol van az a nyár